Az évek múlnak, mi pedig emlékeinket úgy tartjuk, mint egy régi gát, mely mögött csak nő, egyre nő az áradat…
Az én fiatalkori emlékeim legszebb részei közé tartozik a hegymászásom kezdete, a sok barát, az igazi közösségek, – amiért érdemes volt ezt a sportot egy életre választani.
Felejthetetlen emlék a hegymászó válogatott is, amelyet sok éven át Te vezettél kitűnően, amely “vezércsillaga” lett a magyar hegymászásnak.
Egy közösség, egy társadalom pótolhatatlan személyiségei azok, akiknek a másik ember sokszor fontosabb, mint önmaguk.
A hegymászó válogatottad, a barátaid, a családod….Te ilyen ember vagy!
Hát, szorongasson még az áradat sok-sok boldog éven át, Talpi barátom!
Babcsán Gábor
